Minden oké velünk, élünk és virulunk, csak nincs egy percünk sem. Hol Apuka után utazunk Gyöngyösre, hol edzés van, és tegnap hajnalban értünk haza Horvátországból a világbajnokságról a "gyerekeimmel". Nagyon ügyik voltak, 2 aranyat, egy ezüstöt, és egy bronzérmet hoztunk haza:-)
Bebe is nagyon jól viselkedett, meg jó dolga is volt, a gyerekek állandóan a ház előtt várták, és ment velük mindenfelé. Amúgy iszonyatosan nagy fiú lett, mind kinézetre, mind ami a beszélőkéjét illeti. Be nem áll a szája. Van, amit teljesen tisztán mond, persze olyanok is vannak, amit csak mi értünk:-)
Olivérrel is minden oké, tegnap megnéztük 4D-n, most 1560 gramm, szép husis baba. Ami a legfuribb, nagy haja van:-)A méhszájam már sajna nyitva van, de ez Bebénél sem volt másképp.
Gyors helyzetjelentésnek most ennyi. Még néhány kép Horvátországról...

Meccs után Bebe is a pályán...:-)

18 hetesen

Minden elér....

Sajnos valahogy minden elér minket. Én most éppen tüszös mandulagyulladást nyertem meg magamnak. Pedig szinte egy évig beteg sem voltam, most meg 2-szer egymás után. Első nap sugárban telehánytam a szobát, Anyát, meg magamat, akkor azt hittük valami vírus, mert hasmenésem is volt. Aztán jött a köhögés, majd a láz. A láz ki is tart rendesen, bár ma már kevesebbszer kaptam lázcsillapítót.
Mióta beteg vagyok beszélek álmomban. Nem tudom mi az összefüggés. Legtöbbször Anyát emlegetem, vagyis ahogy én mondom: Auva. Mikor beteg vagyok amúgy is csak Auva létezik, de ha nem akkor Apucika a köbön, mert természetesen Őt becézem mindig. Na jó, eljutottunk oda, hogy néha Ancikát is mondok.:-)
A tesóm jól van, az AFP jó lett, csak Anya pisijében van valami,de azt mondták az sem vészes, mert szerencsére nem genny, vagy fehérje, aminek nagyon nem szabad lennie, csak valami baci. Persze az sem túl jó, de ez van.
Már egyre erősebbeket rúg Oli, Anci szerint már egyre többször napközben is érzi, nem csak este, mikor lefekszik. 10-én mennek a 18 hetes uh-ra, reméljük ott is mindent rendben találnak.:-)

Nem vesztünk el

Itt vagyunk, csak megint annyi minden történt.Miután Anya kikeveredett a betegségből, én következtem. Pedig meg sem tudjuk mondani az idejét, hogy mikor voltam utoljára. Először oltáson voltunk, majd két nap múlva fulladásszerű köhögést produkáltam, amitől Anya nagyon beparázott,mert Ő asztmás volt. Virrasztott is mellettem éjszaka. Másnap mentünk is megint a doktornénihez, de felismerve a helyszínt én inkább kifele iszkoltam. Kaptam gyógyszert, mondanom sem kell, hogy nappal semmi bajom nem volt, rossz voltam mint az ördög. Hamar túllettünk rajta szerencsére. Aztán Anya elment a fogorvoshoz,és kihúzták a fogát. Jól megszívta, mert begennyesedett a helye, és annyira fájt, hogy nem aludt éjszakákat. Végül antibiotikumot kapott. Reméljük a Tesónak nem lesz baja, de sajna muszáj volt.
Voltunk megint Gyöngyösön, van ott nekem egy kis barátom, Danika. Bár ő még csak fél éves,de velük szoktunk bandázni, amíg Apukáink edzenek.:-)
A kistesó amúgy jól van, már mocorog. Ma volt Anyuci AFP-n, kíváncsian várjuk az eredményt.

Kicsit elmaradtunk,de pörögtünk ezerrel. Voltunk Apucival Gyöngyösön, mert most ott kézilabdázik. Nagyon jól éreztem magam, és valószínűleg a jó levegőnek köszönhetően( mert Mátraházán aludtunk), életemben először este fél hétkor önszántamból lefeküdtem, és reggel fél 9-kor keltettek Anyáék. Beszélőkém iszonyatosan fejlődik, szinte mindent mondok már, persze nem mindent lehet ám megérteni:-)
Voltunk oltáson is, azt is túléltük, mondták, hogy mekkora nagyfickó lettem én:-)
Tesóval minden okés, Anya esténként már érez apró mozgásokat, vagy valami hasonlót. Nő a pocakja ezerrel, már a vak is észreveszi, hogy jön a kistesó. Én sokszor szeretgetem a pociját, meg Anya köldökén keresztül próbálok a tesónak inni adni, vagy játékot:-)
Szóval zajlik az élet, de nagyon jól vagyunk így négyen. És már most nagyon várjuk, hogy köztünk legyen az én pöcsös kistesóm:-)

Kistesó

Megvolt a 12 hetes uh. Nagyon jó volt. Mindenét láttuk. Szerencsére minden rendben, a redő megfelelő, megvan minden végtagja, és még az ujjacskáit is láttuk. Ami a legdurvább, hatalmas kukaca van. Az ultrahangon simán még én is láttam, pedig nem is a nemét néztük. Úgyhogy öcsi-pöcsi lesz.:-)

Gyors irka

Gyorsan írunk, ugyanis Anya beteg. Torokgyulladása van. Pont a lejobbkor. Tegnap egész nap feküdt, délután Keriék el is vittek, hogy tudjon pihenni. Azért ma már jobban van.
Velem minden oké, csak rossz vagyok, mint az ördög. Mostanában nehezen tudnak lépést tartani velem. Kihasználtuk a mostani két napos jóidőt, és nagyon sokat voltunk kint. Corival is sétáltunk, elmentünk védőnénihez is, és csatangoltunk a városban.Hivatalos súlyom: 12 650 gramm.
Anya az elmúlt hónapban csak egy kilót hízott, mert őt is mérlegelték ám!
Szerencsére Tesó jól van, hétfőn mennek Anyáék dokibácsihoz a 12 hetes uh-ra. Reméljük Anya betegsége nem ártott Etocinak.
Én meg napról-napra többet dumálok, új szavaim: dédibaba( dédimama), kéjem (kérem), Koji (Cori), hello, bugyi a teljesség igénye nélkül. Mára ennyit.

És akkor pár mostani kép:

Köszönjük, hogy ilyen sokan érdeklődtetek felőlünk, tényleg nagyon jól esik. Sajnos már két napja a lakásban rekedtünk, ettől a nagy jégtől nem merünk kimozdulni. Talán már változni fog a dolog, én ugyanis olyan rossz vagyok itthon, mint az ördögfióka. Folyamatosan csak azon jár az eszem, hogy mi rosszat lehetne csinálni.:-)
Anyának nagy nehezen sikerült elérnie a dokiját, és bejelentkezni a 12 hetes uh-ra. 26-án hétfőn kell menni. A kistesó jól van, bár fele annyira sincs jó dolga ott bent, mint nekem volt, ugyanis állandóan Anya hasán lovagolok:-)
Már kíváncsiak vagyunk mennyit nőtt, utolsó adatunk róla; CRL: 18 mm.
További szép napot mindenkinek!

Sokminden, ami kimaradt

Sziasztok!

Íme az új blogunk. Ezer köszönet érte Juditnak, aki nélkül biztos nem jött volna létre, ugyanis Anyának nem az erőssége az ilyesmi.
Megpróbálom összeszedni, hogy mi is történt velem augusztus óta, hiszen szégyen-gyalázat, akkor voltunk utoljára. Biztos, hogy sok minden kimarad, hiszen nehéz már pontosan visszaemlékezni.
Természetesen én is meg tanultam járni, ami pont augusztusban volt, Anyukám szerint jobb később, mint soha:-) Akkor nagy volt az öröm, most már rájött, hogy lehet, hogy addig volt jobb, amíg nem tudtam?! Természetesen azóta nincsenek határok, olyan vagyok mint a villám, na meg mint pókember, mindennek a tetején egy pillanat alatt ott vagyok. Nem hagyom Anyáékat unatkozni, még a wc-re is magukkal visznek, ha valamelyikőjük egyedül van velem:-)
Rengeteget dumálok, csak szótárprogram is kéne hozzám, ugyanis többnyire a családomon kívül senki nem érti mit karattyolok. Bár vannak szavak, miket szép tisztán mondok, de olyanok is, amiket teljesen máshogy, mint kéne.
Párat idézünk is:
Hohi: Roli
Bábbá: mámmá
Inna: innivaló
Koji: köszi
Lia: Liza
Hihi:Vivi
Giá: zsiráf
Hia:Szia
Tita: cica
Totó: Csocsó
Tomi: Puji
Ava, Aui: Anya, Anyuci
Szóval ez csak egy pár, ami sokak számára szerintem abszolút érthetetlenek, de aki jobban ismer, az megért már. Persze Apa, Apu, Apuci megy minden mennyiségben, teljesen tisztán.
Anyuciék szerint már tényleg mindent értek, lehet nekem feladatokat adni is, ügyesen megcsinálom. Pl a szemetet már kérés nélkül kidobom a kukába, Ha megkérnek beviszek a szobába sok mindent, megtörlöm a számat, vagy másét, tehát sokat okosodtam.
Most úgysem jut egy csomó minden eszünkbe, ugyhogy térjünk át a másik legfontosabb témára, a kistesóra:-) Augusztusra várjuk, Anyuci a 10. hétben van most. Amúgy a hasa kb akkora, mint egy félidősnek, majd teszünk fel képeket. A tesót én Etocinak neveztem el, senki nem tudja ennek az eredetét. Sokszor bújok Anya pocakjához, és szeretgetem, csókolom.
Nagyjából ennyit így először. Hamarosan jelentkezünk, addig még biztos eszünkbe jutnak dolgok.